Napjainkban a rézcsöves szereléstechnológia újra az egyik legkorszerûbb szerelési mód néhány területen, mint például a klímaszerelés, egyeduralkodóvá vált, mert tartós, szívós és könnyen alakítható, a csõ könnyen darabolható, szállítása és tárolása egyszerû. Nincs más anyag a szerelõipar területén, mely ennyi jó tulajdonsággal rendelkezne. A rézcsöveket gyártják csupasz, mûanyag-bevonatos és hõszigetelt kivitelben, kemény, lágy és félkemény minõségben.

A vörösréz csövek alkalmazásának a következõk az elõnyei:

- A réz természetes anyag, újra felhasználható és környezetkímélõ.

- Ellenáll az öregedésnek, szilárdságát az idõ múlásával megõrzi.

- Nagy az anyagszilárdsága. Vékony falú, nagy terhelhetõségû csövek gyárthatók belõle.

- A rézcsövek kötési technológiája egyszerû és biztos.

- Az idomok fogyasztói ára kedvezõ.

- Nagyszerûen illeszthetõ az építési adottságokhoz és a meglévõ rendszerekhez,

- A rézcsõ hálózat élettartama legalább azonos vagy hosszabb az épület fõbb szerkezeteinek élettartamánál,

- Ellenálló képessége kitûnõ a korrózióval és a nagy nyomással szemben,

- Oxigéndiffúzió-mentesség, melybõl következik, hogy a korrózióval együtt járó iszapképzõdés mérséklõdik, vagy teljesen megszûnik,

- Szilárdságát és a formáját megtartja még nagy hõmérsékleten is,

- Nincs minõségromlás a használat és a hõtágulás hatására sem,

- A csõfalon nem hatolhat át semmilyen káros anyag, nem köt meg szerves anyagokat,

- Higiéniai és mikrobiológiai hatása is jó: csökkenti (pusztítja) a rendszer bakteriális szennyezõdéseit,

- Karbantartást nem igényel, biztos kötéstechnika.

A munkánkat érintõ tulajdonságokból következik:
- a rézcsõvel szerelt hálózat biztonságos és tartós üzemû.

A rézcsövekben a következõ anyagok nem szállíthatók:Acetilén (C2H2), foszgén (COCl2), nedves ammónia (NH3), nedves klórgáz (Cl2), sósav (HCl), nedves kéndioxid (SO2), nedves kén-hidrogén (H2S).

A rézcsõ hõszigetelése

A hõszigetelés célja a hõveszteség, ill. a hõnyereség csökkentése.
A rézcsöveket ugyanúgy ellátjuk hõszigeteléssel, mint a többi alkalmazott csõfajtát.
Hidegvíz-hálózatokat az -izzadás- és a felmelegedés ellen, míg a melegvíz-vezetéket a lehûlés ellen kell védeni. Korábban a nemezszalagot (filcet), manapság inkább a csõhéj szigeteléseket alkalmazzák. A csõhéj szigetelés elõnye a szabadon szerelt vezetékeknél jelentõsebb, mert ezzel már a csõ felületvédelme is megoldott.

A rézcsõ kötései

A rézcsõ kötéseit két csoportba sorolhatjuk:

1. nem oldható
- a. a forrasztott, hegesztett, présidomos kötés 

2. oldható
- b. menetes, szorítógyûrûs, szorítóbilincses, karimás kötés. 

A rézcsõ-kötés legelterjedtebb formája a kapilláris forrasztás, mely lehet lágy (< 450 °C munkahõmérséklet) vagy kemény (>450 °C munkahõmérséklet).

Lágyforrasztás alkalmazható vízvezetéki hálózatoknál és olyan rendszereknél, ahol az üzemi hõmérséklet nem haladja meg a 110 °C-t és a szállítandó közeg nem gáz, nem folyékony gáz és nem is olaj. A szakszerû lágyforrasztott kötés tömített és nagy nyomást is elvisel.

Repesztõnyomás-vizsgálatoknál a csõ reped, nem a kötés.A forrasztásokkal vörösréz csõbõl vörösréz, vörösötvözet vagy sárgaréz idomokat kötünk. A kötés idomválasztása széles körû és minden igényt kielégítõ, az áruk pedig kedvezõ.

Ma egyre inkább terjedõ megoldás a présidomos kötés, amely rendkívül gyors (4-6 másodperc kötésenként) és nagyfokú biztonságot ad 16 bar nyomásig, de ezek az idomok kicsit költségesebbek a hagyományos idomoknál.

Versenyképes megoldás belsõ gázhálózatok kivitelezésénél, már Magyarországon is alkalmazzuk.